Fekete berkenye - A csodabogyó
Évtizedek óta folyó kutatások eredményeként nem csak a szakemberek, hanem a laikusok körében is egyre ismertebbé válik az a tény,
hogy a táplálékainkban előfordul ún. szabad gyökök a sejtműködések akadályai, a sejtek anyagának tönkretevői,
következésképp: valamennyi degenerativ folyamat és rosszindulatú daganat legfontosabb előidézői.
Ennek természetesen egyenes következménye volt az, hogy a kutatások meginduljanak olyan bioaktív növényi anyagok felfedezése felé,
amelyek a szabad gyököket megkötik. Ezért széles körben megvizsgálták a táplálékul szolgáló növényeink szabadgyök fogó kapacitását,
más szóval antioxidáns potenciálját.
Az antioxidáns kapacitás mindenekelőtt a polifenof vegyületek családjába tartozó antociánok képessége.
Ezek a vegyületek ugyan minden magasabb rendű növényben előfordulnak, de legnagyobb mennyiségben mégis a vörös és lila gyümölcsökben mutatták ki azokat.
(Az anthocián elnevezést a görög anthos - virág, virágzat és kyanéosz sötétkék szavakból képezték, mivel ez a vízben oldódó vegyületcsoport adja
a virágok és gyümölcsők vörös, lila, kék, sötétkék vagy kékesfekete színét.)
Az évek során kiderült, hogy gyakorlatilag valamennyi bogyós gyümölcs élettani hatása nagyon kedvező, és az elfajulásos betegségek megelőzésében nagy szerepet játszanak. Az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériumának kutatója, Ronald Prior 2003-2004-ben végzett mérései szerint,
a legtöbb antocianidot a vadáfonya tartalmazta, 450 mg-ot 100 grammonként.
A későbbi kutatások, amelyeket 2006-ban a heidelbergi rákkutató intézet és a karlsruhei táplálkozás-élettani intézet végzett - más amerikai mérésekhez hasonlóan -
kimutatták, hogy az arónia - magyarul fekete berkenye, népiesen fanyarka -
antociántartalma 800-1000 mg pro 100 mg, a kínai Wu professzor analízise szerint pedig 1480 mg - vagyis mindenképp valamennyi bogyós gyümölcs között magasan a legtöbb.
A növények másik fontos egeszségmegörző mutatója az úgynevezett TEAC-érték. Ez a rövidités az angol Trolox Equivalent Antioxidant Capacity kifejezésből származik, és azt hivatott jelezni, hogy az ártalmas oxidatív anyagok megkötésében valamely növényi anyag milyen aktív szerepet képes játszani.
A potsdami egyetemen három, nagyon magas antioxidáns-tartalmú gyümölcs levét hasonlították össze.
Míg az agyondícsért tőzegáfonya TEAC-értéke 9-14, a szintén híres gránátalmáé 18-20 közötti volt, addig a fekete berkenyénél ez az érték átlagosan elérte a 64.8-as mutatót.
Amit a csodabogyóról tudnunk érdemes......
A gyümölcs származási helye az Amerikai Egyesült Államok és Kanada keleti része, ahonnan az Aronia melanocarpa elsősorban Skandináviában, Oroszországban és Lengyelországban terjedt el a XX. század eleje óta. Különleges biológiai értékeit felismerve azonban az 1970 es évek vége óta egyre nagyobb területeket ültettek be vele Németországban is.
/ Dr. Simoncsics Péter: Fekete berkenye - A csodabogyó TermészetGYÓGYÁSZ Magazin 2008 szeptember XIV. évfolyam 9. szám /
Élettani hatásai
A lengyelországi Wroclavban végzett széles körü kutatások megállapították, hogy az antioxidáns hatás a magas redoxpotenciálnak köszönhető,
vagyis az ioncserét elősegítő, az oxigént leadó és a nitrogént felvevő képességhez kapcsolódik. Ezen kívül ezek az anyagok képesek jól megkötni a nehézfémeket is!
Az arónia magas molekulasúlyú procianidjai különösen sok olyan aromás gyűrűt tartalmaznak, amelyeknek nagyon erős a szabadgyök fogó képessége.
Megállapították, hogy a fekete berkenye hatáspotenciálja olyan magas, mint azoké a kínai gyógynövényeké,
amelyeket ott a hagyományos orvoslás tapasztalatait követve a rákos megbetegedések ellen használnak!
/ Dr. Simoncsics Péter: Fekete berkenye - A csodabogyó TermészetGYÓGYÁSZ Magazin 2008 szeptember XIV. évfolyam 9. szám /